Rólunk

Frankel Társulat
a marxista elmélet és politika kérdéseivel foglalkozó szabad szerveződés

A Frankel Társulat olyan tömörülés, melynek tagjait az anikapitalista mozgalom elméleti és politikai kérdése iránti vonzódás, s az új szocialista társadalmi viszonyok  kialakítására irányuló törekvés tartja össze Ez a mozgalom nemcsak a múltat tekintve, hanem főképp ma heterogén összetételű. Azután, hogy levált róĺa a szociáldemokrata áramlat, a kommunista (proletár) és némely radikális-demokrata (kispolgári) pártok,  csoportok alkotják  Egy részük a maxizmusból indul ki, mások az eklekticizmus jegyeit mutató és egyéb elméletekből táplálkoznak. A Frankel  Társulás politikailag a kommunista disszidensekhez tartozónak érzi magát, elméleti alpjának a dialektikus és a forradalmi marxizmust tartja, mely a bérmunkából élő dolgozó többség osztályérdekeit juttatja kifejezésre. Ugyanakkor tudatában van a kapitalizmus elleni széles körű mozgalmon belüli összefogás szükségességének.

1989-ben a volt Csehszlovákiában a szocialista társadalmi rend elleni thermidori fordulat történt, majd bekövetkezett a régi antagonisztikus osztályellentétekre épülő rendszer restaurálása. Az igazság, a szeretet, a szabadság és a demokrácia magasztos frázisaival leplezve sikerült felújítani– Csehszlovákia lakosságának akaratával szemben –  a termelőeszközök kisebbséget alkotó magántulajdonosainak,  vagyis a burzsoáziának a kizsákmányolt, bérből élő dolgozókkal szembeni diktatúráját. Ez a jogtalan diktatúra, mely önmagát az egyetemes  szabadság és demokrácia letéteményesének tekinti, s amelyet politikailag a tőke érdekeit képviselő (a klerikálisoktól a szociáldemoktatákig terjedő) politikai pártok testesítenek meg,  nem lehet más, mint reakciós.

A novembert követő fejlemények alaptendenciája a múlthoz való visszatérés volt. A múlt hatalmasai a jelen hatalmasai lettek. A burzsázia elködösítve, elhallgatva és egyenesen tagadva hatalmának osztálymeghatározottságát első ízben legálisan  kifosztotta az ország volt nemzeti vagyonát, hogy aztán eladja azt a neokolonista külföldi tőkének s ezzel megfosssza saját ipari és élelmiszerbázisától. A felépítményi szférában mindez magával vonta a szlovák társadalom visszaesését, annak minden szegmensében (a szociális viszonyok, a kultúra, az oktatás, az egészségügy, a tudomány, az embertársi kapcsolaok, stb. területén). Az érzéketlenség szívtelenségének és a lélektelen állapotoknak szellemévé vált az egyház, elsősorban a tekintetben, ahogy azt a gazdag és privilegizált római katolikus egyház hirdeti, mely a múltban fő támasza volt a tulajdon birtokában levő feudális jellegű  tőkés diktatúrának és a gazdagság, valamint a hatalom megőrzésének eszköztárát biztosította a néptömegek lehetséges ellenállásának szisztematikus ellehetetlenítéséhez, hogy az embereket eluralja a feledékenység, elhomályosuljon a kritikai látásmódjuk és ne keressék a népellenes barbár és antihumánus kapitalizmussal szembeni alternatívákat. A szent burzsoázia a népeket alázatra szólító egyházi igék hirdetésén túl, demoralizálja a bulvár alkalmazásával (eltereli a figyelmet a társadalmi jelenségekről a vulgáris formában megjelenített individuális élet felé.  Nacionalizmusával illúziókat vált ki nemzeti egységet illetően, és más nemzetekkel szembeni ellenszenves érzelmeket táplál, antikommunizmusával pedig (kriminalizálja a nem kapitalista társadalmi viszonyok létrehozására irányuló kísérleteket, s a szociáldemokrácia révén olyan  látszatot teremt, hogy a dolgozó ember érdekeit képviseli és érvényesíti).

A Frankel Társulat hozzá kíván járulni az 1989. novemberi történések nyomán kialakult  burzsoá-klerikális rendszer antidemokratikus lényegének és reakciós, a klerofasizmus újraélesztéséhez vezető jellegének feltárásához, az ideológiáját és propagandáját bíráló megnyilatkozásokhoz, haszonleső védelmezésének leleplezéséhez és távlati leküzdéséhez. Ez a törekvés az elnevezését Leo Frankelről, a Párizsi Jommün munka-és kerekedelemügyi biztosának, az I. Internacionálé Főtanácsának tagjáról és a marxizmus megalapítóinak egyik legközelebbi munkatársáról kapta.

Le a diktatúrával, éljen a demokrácia! Nem a kevesek, hanem a többség számára!